Számomra ez mindig egyértelmű volt. A tavasz az új élet kezdete. Ha nem lenne négy évszakunk, kimaradna ez a csodás évszak és az élet újraindulási misztériumának évről-évre való megélése. Ilyenkor már érzem a levegőben a tavasz illatát, napról napra figyelem, ahogy az aprócska virágok kidugják a fejüket sokszor még a hó alól. A hóvirágok megjelenése már bizonyossá teszi, ebben az évben is eljön a tavasz. Elzarándokolok Alcsútdobozra, hogy a hóvirágtengerben gyönyörködhessek...

És eljön március 21-e, az év legszebb napja, a születésnapom. Az új élet kezdete, amikor a napéjegyenlőség után egyre hosszabbak a nappalok, csökken a melatonin (amely az ún alváshormon, és a téli pihenőért felelős) és nő a szerotonin (boldogsághormon) szintem, jobb lesz a kedvem, vidámabb, nyíltabb és kíváncsibb leszek, rátok is..:-) Az immunrendszerem újra erősödik, ami most még az influenza támadása alatt áll. (elnézést ezekért, de alapvetően biológia-kémia tanár lennék...:-). Szervezetem ébredezik a téli álomból... A tavaszi eső illata semmivel sem összehasolítható, a tavaszi virágok szirmaikat bontogatják, a kikerics, a mandula, a nárciszok és a tulipánok illata és látványa csodás bódító a tavaszi napsütésben. A madárcsicsergés, a szabadban töltött egyre több idő segít a hormonális ingadozásom stabilizálódásába és a tavaszi fáradtságom megszűnésében...Szóval, újra élek...

Most így az ágyban fekve, influenzában nyomorultan érezve magamat... már nagyon várom...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.